November utolsó napjaiban COVID-19 tüdőgyulladásban, 87. életévében elhunyt Dr. Bertók Lóránd, címzetes egyetemi tanár, az MTA Széchenyi Díjas doktora. Debreceni értelmiségi családból indult, melynek hagyományait igyekezett folytatni Budapesten is, ahol 1957-ben szerzett állatorvosi diplomát. Kutató pályája 1967-től a Joliot-Curie „Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben” főosztály vezetőként teljesedett ki, minek utód intézményébe a haláláig minden nap bejárt. Tanult és dolgozott Stockholmban a Karolinska Intézetben, és a Montreáli Egyetemen, ahová Selye János hívta meg. Fő kutatási eredményei a természetes ellenálló képességben az epesavak és a bakteriális endotoxinok kapcsolatának felismerése volt. Tankönyvbe kerülő megfigyelése Kocsár Lászlóval együtt az, hogy az epesavaknak a zsír emulgeáláson kívül lényeges, élettani szerepe a bélcsatornában a bélbaktériumokból nagy mennyiségben képződő endotoxinok méregtelenítése, detoxifikálása. Ezt a jelenséget „fiziko-kémiai” védelemnek nevezte el. Ennek jelentőséget tulajdonított az allergiák kialakulásában is. Ebből a gondolatból indult a másik fő területe, az ionizált sugárral detoxifikált, E. coli eredetű endotoxin készítménynek, a „Tolerin”-nek a vizsgálata. Látványos állatkísérletekben bizonyította a készítménynek „természetes ellenállóképességet” fokozó hatását, aminek tudományos magyarázata csak az 1990-es években, a „természetes immunitás” folyamatainak és elemeinek megismerésével történhetett meg. Nagy bánata volt, hogy az emberi alkalmazást nem tudta elérni. Számos eredeti gondolata, ötlete volt. Az „in vitro” „csőben” történő kísérletekkel szemben az élőben eredményt mutató kutatást szorgalmazta. Szenvedélyesen vitatkozott, és nem mindig diplomatikusan. Színes egyéniségében együtt élt a Pozsgay Imre köréhez tartozó reformer, a magyar orvosi nyelv érzékeny „őre” és tökéletesítője, továbbá a távlovaglás országos bajnoka 1993-ból. Az egész, de elsődlegesen a hazai immunológia jelentős alakja volt. Dr. Sipka Sándor